A földrengések bolygónk nagy részén komoly veszedelmet jelentenek. Váratlanul érkeznek, kiváltó okaik sokfélék és előjelezhetetlenek. Ha egy városban, régióban földrengés történik, gyakran hatalmas kárral jár és halálos áldozatokat követel. Ez általában sajnos még nem is foglalja össze a katasztrófa teljes hatását. Számos történelmi esemény (pl. az 1906-os San Franciscó-i, az 1923-as tokiói, az 1995-ös kobei, az 1999-es törökországi, a 2011-es tóhokui és a 2011-es Christchurch-i földrengés) megmutatta, hogy a gázvezetékek földrengés miatti törése és/vagy az elektromos rendszerek tönkremenetele egy második katasztrófát válthat ki: Ez az ún. földrengés utáni tűz (angol rövidítése: FFE).
Általában úgy gondolják, hogy a földrengés mindössze a föld rázkódását jelenti, de ez nem igaz. A legtöbb haláleset valójában nem az elesés vagy tárgyakhoz ütődés miatt következik be, ahogy azt az akciófilmekben látjuk, hanem más okokból - a földrengések másodlagos hatásai miatt.
A legtöbb földrengés például a tengerszintre gyakorolt hatása miatt lökéshullámot indít a vízben. A kőzetek közötti finom homokot a földrengés elfolyósíthatja, hullámokat, veszélyes árvizeket és szökőárakat idézve elő. És ez még korántsem minden.
A földrengések gyakran földcsuszamlásokat, lavinákat indítanak el és tüzeket is okozhatnak. Ezek összefüggenek a gyúlékony gázok szabadba jutásával, amelyek magas koncentrációs szintjei tüzet és robbanást okozhatnak. Ha törésvonal közelében él, akkor ez bármikor bekövetkezhet a jövőben. Ha így történik, hagyja el otthonát és az ablakon kinézve állapítsa meg a környező szelek irányát. Maradjon a családjával és ha lehetséges, az állatokkal, vagy a helyszínt elhagyva menjen egy polgári óvólétesítménybe.
A földrengés utáni tűz csak egy az előbbi számos hatás közül. A tüzek azonban, keletkezésüktől függetlenül, meggyengíthetik az épület teherviselő acélszerkezetét, amelyben a szeizmikus hatások már kárt tettek. Kulcsfontosságú ezért, hogy a tűzvédelmi rendszer továbbra is el tudja látni az épület tűzvédelmét, még erős földrengés után is.
A szerkezeti tűzállóság azért romolhat le, mert a tűz már korábban sérült szerkezetre hat. Emellett a földrengés kárt tehetett a tűzvédelmi elemekben, és a tűz gyorsabban terjedhet, ha a tűzszakaszokat határoló falak tönkrementek. Ez különösen acélszerkezetekre vonatkozik, mivel a kis vastagságú elemek nagy hővezetése gyors hőmérséklet-emelkedést von maga után, ami miatt gyorsan leromlik a szilárdság és a merevség.
A szeizmikus és a tűzhatásokat hagyományosan külön-külön tanulmányozták, az alábbi korlátok miatt:
A rendelkezésre álló korlátozott szakirodalom ezért főleg kvantitatív és rendkívül kevés az olyan kísérleti vizsgálat, amely egy épület tűzállósági teljesítményét bizonyítaná, melyet a tűzvédelmi elemek tönkremenetele jelentősen leronthat.
A szeizmikus hatásoknak és a földrengés utáni tűz (FFE) hatásainak kitett szerkezetek viselkedését az EQUFIRE projekt keretében tanulmányozták, amelyet az európai szeizmológiai és földrengéstudományi kutatólétesítmények szövetsége (Seismology and Earthquake Engineering Research Infrastructure Alliance for Europe’, SERA) finanszírozott. Az EQUFIRE a történelem első olyan projektje, amely a földrengés során kialakuló tüzet szimulálja.
A kutatás a földrengés utáni tűznek kitett szerkezetek viselkedését tanulmányozta, figyelembe véve a nem szerkezeti elemek, pl. tűzvédelmi elemek sérülését is. A két létesítmény költségvetését és személyzetét lefedően tervezett kísérleti vizsgálati módszer megfelelt azoknak a vizsgálati elvárásoknak, melyek a földrengés után kitörő tüzek pusztítását voltak hivatottak utánozni.
Ez az egyedi projekt a Promat támogatásával valósult meg és azt vizsgálta, hogy a PROMATECT®-H tűzvédő építőlapok megőrzik-e védelmi képességeiket több erős, tűzzel járó földrengés után.
Egy olaszországi és egy németországi laboratóriumban folytatott egyedi szeizmikus vizsgálatsorozat kimutatta, hogy a Promat egyedi Promaxon® technológiával előállított kalcium-szilikát építőlapja képes teljes körű tűzvédelmet biztosítani a teherviselő acélszerkezeteknek a föld rázkódása közben is .
A szeizmikus vizsgálatokat egy lisszaboni épületbe ténylegesen beépített acélszerkezet pontos másának több acélelemén végezték, ebben a városban ugyanis a földrengésveszélyre való tekintettel speciális építési szabályok vannak érvényben. Az eredmények nagyszerűek voltak. Egy sor kíméletlen szeizmikus tesztet követően, amelyek velejéig megrázták a rendszert, a lap majdnem érintetlen maradt. A lapokon néhány kis repedés megjelent, de rendszerünk tűzvédelmi képessége megmaradt, a tűzállósági vizsgálat sikeres volt és megmutatta, hogy a tűzállósági teljesítmény nem romlott le.
Mindeddig a szeizmikus vizsgálatok nem terjedtek ki az épületek passzív tűzvédelmének holisztikus vizsgálatára. Az Európai Bizottság és a Promat első közös projektje meg fogja nyugtatni az összes, az emberek és épületek tűzvédelmére a kockázatos területeken a PROMATECT®-H építőlapokat alkalmazó építészt, mérnököt és építési vállalkozót.
Mivel a fentebb említett vizsgálatok célja a jó kísérleti bizonyíték szolgáltatása volt, valamint hogy tudásbázist építsen az európai szabványosítás jövőbeli fejlesztéseihez és javításához, remélhető, hogy a jövőben e szakterületre vonatkozóan adekvát szabványok is készüljenek.
A passzív tűzvédelmi megoldásokkal, termékeinkkel és rendszereinkkel kapcsolatos kérdéseivel vagy telepítési tanácsért forduljon műszaki támogató csapatunkhoz...
Találja meg a termékek műszaki adatlapjait, teljesítménynyilatkozatait, az egyes rendszerek segédleteit, az alkalmazástechnikai útmutatókat és minden egyéb dokumentumot, amelyekre a munka elvégzéséhez szüksége van.
Kövesse a Promatot a közösségi médiában: