Az álmennyezet mint a tűzgátló tetőszerkezet alkotóeleme, üreggel vagy üreg nélkül
Ezek az álmennyezetek a teljes rendszer (tető/födém + álmennyezet) részének tekintendők, és a tűzvédelmi besorolás csak a (tesztelttel megegyező vagy hasonló) teljes teherhordó szerkezetre vonatkozik. A besorolást tehát a teljes rendszer kapja, amely a felső szerkezetet, a felfüggesztő vagy rögzítő elemeket, valamint az alsó membránt vagy álmennyezetet is magában foglalja.
Ebben az esetben az álmennyezet meghatározása: „a burkolat és a tartószerkezet összessége, beleértve a függesztéseket, a rögzítő elemeket és az esetleges szigetelést”.
Az álmennyezetet akár közvetlenül is rögzíthetik a szerkezethez, illetve arra függeszthetik, akár szabadon felfekvő megoldást is alkalmazhatnak. Függesztett álmennyezet esetén rendkívül lényeges az üreg magassága (az álmennyezet felső síkja és a födém, a tető vagy a tartószerkezet alsó síkja közötti távolság), amelynek legalább olyan magasnak kell lennie, mint a tesztnél használt esetben: ez a magasság növelhető, de nem csökkenthető.
A teljes tetőrendszer – az álmennyezetet is ideértve – integritását, szigetelését és teherbíró képességét (REI) vizsgálni kell. A szerkezeti épületelem esetében a maximális nyomaték és a nyíróerő nem lehet nagyobb, mint a tesztelt helyzet esetén volt.
Csak abban az esetben helyezhető el éghető vagy szigetelőanyag az üregben, ha ugyanazt a mennyiséget alkalmazták a tűzállósági vizsgálatnál. Európában e tető- vagy födémrendszerek tesztelését az EN 1364-2 szabvány szerint végzik.
Az ilyen rendszerek általában akár 120 percnyi tűzellenállást (REI 120), vasbeton födémek esetén pedig akár 180 percet (REI 180) is tudnak biztosítani.
FONTOS: A tűzvédelmet fokozó funkció csak akkor áll fenn, ha a rendszert pontosan a tűzvédelmi tesztek eredményeinek megfelelően telepítették, ideértve a felfüggesztést (a függesztő rendszert), a membrán és a fali/sarokpanelek közötti csatlakozásokat, a kapcsolatokat és a réstömítő anyagokat.
Kövesse a Promatot a közösségi médiában: