Az építési területek és az épületek tűzbiztonsága erősen függ a felhasznált anyagok jellegétől. Minden építőanyag és berendezés hozzájárul az úgynevezett tűzterheléshez. A hőáram intenzitása és jellege, valamint a tűz időtartama és hőmérséklete a tűzterhelés következménye, amely a létesítmény építése során felhasznált építőanyagok összesített tulajdonságain alapul. Az anyagokat hagyományosan éghető és nem éghető anyagokra osztjuk fel, mely kategóriákat a későbbiekben részletesebben is megvizsgáljuk.
Az MSZ EN 13501-1 „Épületszerkezetek és építési termékek tűzvédelmi osztályozása (1. rész: Osztályba sorolás a tűzzel szembeni viselkedés vizsgálata során kapott eredmények felhasználásával)” című* szabvány célja, hogy Euroclass néven harmonizált megközelítést nyújtson az építési termékek tűzzel szembeni viselkedésének besorolására (beleértve az építőelemekbe beépített anyagokat is). A termékeket a végfelhasználási alkalmazásuk figyelembevételével vizsgálják és ez alapján három különböző kategóriába sorolhatók:
A villamos kábelekre más vizsgálati és besorolási szabványok vonatkoznak.
*A 2020.09.30-ig érvényes MSZ EN 13501-1:2007+A1: 2010 szabvány címe „Osztályba sorolás a tűzveszélyességi vizsgálatok eredményeinek felhasználásával” volt. Az új szabványban az anyagok, építési termékek vonatkozásában a korábbi osztályba sorolási nómenklatúra változott, követve és adaptálva a releváns, hatályban lévő európai bizottsági határozatokban hivatalosan elfogadott, illetve alkalmazott magyar szakkifejezést.
Nevezetesen a témakörben releváns „reaction to fire” vizsgálatok korábban tűzveszélyességi vizsgálatként szerepeltek a hazai tűzvédelmi jogszabályokban és szabványokban, és az anyagokat az MSZ EN 13501-1:2007+A1: 2010 szerint, továbbá az építményszerkezeteket az OTSZ-ben foglalt előírások szerint tűzvédelmi osztályokba sorolták.
Az új nómenklatúrát alkalmazva az anyagok és építési célú termékek viszonylatában ezek elnevezése most tűzzel szembeni viselkedési osztályra és az ehhez aktuálisan csatlakozó kiegészítő osztályokra változott (pl. B-s2, d0, ahol ’B’ a tűzzel szembeni viselkedési osztály jelzete, ’s’ a füstfejlesztéssel kapcsolatos, ’d’ pedig az égve csepegési tulajdonságra utaló kiegészítő osztály jelzete). Az építményszerkezetek vonatkozásában a tűzvédelmi osztály elnevezés továbbra is érvényben maradt.
Az MSZ EN 13501-1 vizsgálati módszereket is meghatároz a tűzzel szembeni viselkedés besorolására vonatkozóan, minden módszernél megadva a vizsgálat alapelvének részletes leírását, a mintadarabok előkészítésének módját és a vizsgálatok minimumának számát. Az alábbi vizsgálati módszerek használatosak az anyagok tűzzel szembeni viselkedésének vizsgálatára:
Az építőanyagok tűzzel szembeni viselkedés szempontjából nem éghetőnek és éghetőnek minősülhetnek. Az anyagok osztályba sorolása figyelembe veszi azok hozzájárulását a tűz kifejlődéséhez a teljes lángbaborulás (flash over) bekövetkezése előtt, illetve a helyiség tűzterhelésének növelését teljesen kifejlett tűzben.
„Nem éghető” építőanyagok azok, amelyek az előírt vizsgálati feltételek mellett nem égnek vagy nem járulnak hozzá a tűz kifejlődéséhez. Ezek az MSZ EN 13501-1 besorolás szerint A1 és A2 osztályú anyagok.
Fontos, hogy egy A2 anyag, még ha szó szerint nem is minősül „nem éghetőnek”, ugyanabba a „makroosztályba” tartozik, mint az A1, mert a tűz kifejlődéséhez való hozzájárulása és a hőenergia-kibocsátása rendkívül korlátozott.
„Éghető” anyagok azok, amelyek az előírt vizsgálati feltételek mellett meggyulladnak. A tűz kifejlődéséhez való hozzájárulásuk alapján éghető (B és C), könnyen éghető (D és E) és erősen gyúlékony (F) osztályokba sorolhatóak.
A padlóburkolatok besorolása ugyanazon osztályok szerint történik, mint az építési termékeké, a betűjelölést az „fl” rövidítés követi (pl. A1fl).
A táblázat összegzi a különböző termékkategóriákat, vizsgálati módszereket és éghetőségi osztályokat:
| Besorolás az MSZ EN 13501-1 szerint | ||||||
| Fogalommeghatározás | Vizsgálati módszer | Építési termékek | Padlóburkolatok | |||
| Nem éghető anyagok | Neméghetőségi vizsgálat és égéshővizsgálat | A1 | A1fl | |||
| Neméghetőségi vizsgálat vagy égéshővizsgálat és SBI |
A2–s1, d0 A2–s2, d0 A2–s3, d0 |
A2–s1, d1 A2–s2, d1 A2–s3, d1 |
A2–s1, d2 A2–s2, d2 A2–s3, d2 |
A2fl – s1 | A2fl – s2 | |
| Éghető anyagok – nagyon korlátozottan járulnak hozzá a tűzhöz | Gyúlékonysági vizsgálat és SBI vizsgálat |
B–s1, d0 B–s2, d0 B–s3, d0 |
B–s1, d1 B–s2, d1 B–s3, d1 |
B–s1, d2 B–s2, d2 B–s3, d2 |
Bfl – s1 | Bfl – s2 |
| Éghető anyagok – korlátozottan járulnak hozzá a tűzhöz |
C–s1, d0 C–s2, d0 C–s3, d0 |
C–s1, d1 C–s2, d1 C–s3, d1 |
C–s1, d2 C–s2, d2 C–s3, d2 |
Cfl – s1 | Cfl – s2 | |
| Éghető anyagok – közepesen járulnak hozzá a tűzhöz |
D–s1, d0 D–s2, d0 D–s3, d0 |
D–s1, d1 D–s2, d1 D–s3, d1 |
D–s1, d2 D–s2, d2 D–s3, d2 |
Dfl – s1 | Dfl – s2 | |
| Éghető anyagok – jelentősen hozzájárulnak a tűzhöz | Gyúlékonysági vizsgálat | E | E - d2 | Efl | ||
| Éghető anyagok – erősen gyúlékony | F | Ffl | ||||
Az éghetőséget jelölő osztályok alapvető betűjelein (A1, A2, B, C, D, E és F) kívül az építőanyagok további kiegészítő osztályokba is besorolhatók a füstkibocsátásuk és az égő cseppek és/vagy részecskék keletkezése szempontjából. Ezek a jelölések az alábbiak:
| További besorolás | Szint | ||
| Füstkibocsátás szintje az égés során | s | 1 | Kibocsátás sebessége/füst mennyisége nincs vagy alacsony |
| 2 | Kibocsátás sebessége/füst mennyisége közepes intenzitású | ||
| 3 | Kibocsátás sebessége/füst mennyisége nagy intenzitású | ||
| Lángoló cseppek és/vagy részecskék keletkezése az égés során | d | 0 | Nincs csepegés |
| 1 | Lassú csepegés | ||
| 2 | Erős csepegés | ||
Az E besoroláshoz csak a d2 kiegészítő osztály tartozik. Erősen gyúlékony padlóburkolatok besorolása esetén a referenciatűz-helyzet valamelyest különbözik. A Dfl, Cfl, Bfl és A2fl osztályok vizsgálata esetén a hőforrás a tűznek az ajtón keresztül a folyosó padlójára sugárzó hőjét szimulálja. A padlózat anyagának csepegése értelemszerűen nem jelentős szempont. A magasabb tűzzel szembeni viselkedési besorolás egyben az alsóbb besorolások kritériumait is teljesíti.
A legtöbb épület esetében az építés előkészítése tartalmazza a különböző engedélyek beszerzését, illetve ugyanez igaz a felújításokra, bővítésekre, az épületek műszaki rendszereinek cseréjére, javításaira vagy egyéb tevékenységekre is. Bizonyos épülettípusok egyes eseteiben kiegészítő tűzvizsgálatra lehet szükség: ezeket a tűzvédelmi törvény szabályozza. Ez magában foglalja az építőanyagok gyúlékonyság, éghetőség stb. szempontjából történő értékelését. A szerkezet rendeltetési céljának módosulása szintén elégséges ok az építőanyagok vizsgálatára, és amennyiben szükséges, más tűzzel szembeni viselkedési osztályba történő besorolására.
A passzív tűzvédelmi megoldásokkal, termékeinkkel és rendszereinkkel kapcsolatos kérdéseivel vagy telepítési tanácsért forduljon műszaki támogató csapatunkhoz...
Találja meg a termékek műszaki adatlapjait, teljesítménynyilatkozatait, az egyes rendszerek segédleteit, az alkalmazástechnikai útmutatókat és minden egyéb dokumentumot, amelyekre a munka elvégzéséhez szüksége van.
