Hőre habosodó tűzgátló festékek
Hőre habosodó tűzgátló festékek alkalmaznak leggyakrabban az acélszerkezetek védelmére, mivel:
- ez a legolcsóbb tűzvédelmi alternatíva;
- vékony rétegben vihető fel;
- megőrzi az acélszerkezet eredeti megjelenését;
- esztétikus.
Ezenkívül már a gyártóműhelyben vagy a helyszínen alkalmazhatók a festék típusától és az időjárási körülményektől függően.
Típusukat tekintve lehetnek vékony rétegű festékek, amelyek leginkább vízbázisúak vagy oldószerbázisúak, vagy vastag rétegű festékek, amelyek epoxialapúak, és leginkább szénhidrogén-tüzek esetén használják azokat. A vékony rétegű, vízbázisú hőre habosodó tűzgátló festékek a legelterjedtebbek különösen a környezetbarát előállításuk és használatuk, valamint a megszáradt réteg jó tulajdonságai miatt. Az alapozó festék felvitele előtt az acélprofilt homokfújni kell Sa 2,5-ös szintre. A festék alkalmazásakor először a kompatibilis korróziógátló alapozó réteget kell felvinni, ezután jön a hőre habosodó tűzgátló festék, majd végül legtöbb esetben a fedő bevonat, amely lehet egy általános acél fedőfesték, de kompatibilisnek kell lennie a hőre habosodó bevonattal. A nedvesség elleni védelem mellett a több színben elérhető védőrétegnek esztétikai célja is van.
A hőre habosodó tűzvédelmi festék az alábbi módon működik: amikor a hőmérséklet megemelkedik, a festék szerkezete katalizátorok, mint például foszforsav segítségével megduzzad, és szénhabot hoz létre, amely 1:50 arányban megduzzad. Így a tipikusan 1 mm-es vastagságú réteg 50 mm-es vastagságúra duzzad. A szokásos száraz réteg vastagsága az egyedi igényektől függ és 100-5000 mikron között mozoghat. Mivel a szénhab jó szigetelő, a hőenergia áteresztésének sebessége az acélszerkezetre csökken, ennek eredményeként jelentősen meghosszabbodik a veszélyes túlmelegedési idő.
A tűzgátló festék használatának korlátaival kapcsolatban figyelembe vehetjük a felviteli körülményekre való érzékenységüket, például, amikor az acélgerendákról nem megfelelően távolítják el a rozsdát homokfúvással, amikor a festéket túl alacsony hőmérsékleten viszik fel (10 °C alatt a festék felvitele gyakorlatilag nem lehetséges), esőben, vagy a harmatponton, vagy amikor az össze nem egyeztethető alapréteget használnak. Ezeket a festékeket airless (levegő nélküli) szórási technológiával, vagy kézzel, hengerek segítségével kell felvinni. Magasabb szintű tűzállóság esetén több réteg felvitele szükséges. A felviteli idő korlátozó tényező lehet, mivel a rétegek közbenső száradása általában 24 órát igényel. A hőre habosodó festékek korlátozott élettartamot biztosítanak, és viszonylag érzékenyek a kopásra és a külső hatásokra. A hőre habosodó festékek tűzállósága R30-tól R180-ig terjedhet. A legtanácsosabb a maximum R60-as festék használata. Ez azt jelenti, hogy ezen érték fölött a rétegek száma és a vastagság irracionálisan magas, valamint a tényleges megbízhatóság valódi tüzek esetén lecsökken, amikor a rétegek leesnek. Meg kell említeni továbbá a tűzgátló festékek vizsgálatánál egy adott tulajdonságot, méghozzá azt, hogy az I, H és U nyitott profilokon elvégzett vizsgálatok nem érvényesek az üreges profilokra, és fordítva. Előzetesen le kell ellenőrizni, hogy a gyártó az egyik vagy a másik, esetleg mindkét vizsgálatot elvégezte-e ugyanabban az időben. Az Európai Unióban történő felhasználhatóság érdekében a tűzgátló festékeket az EN 13381-8 szabvány szerint kell vizsgálni, tűzvédelmi osztályukat az EN 13501-1 szabvány szerint, tűzállósági teljesítményüket az EN 13501-2 szabvány szerint kell osztályozni. Rendelkezniük kell még az ETAG 018 szerint kiállított Európai Műszaki Értékeléssel (ETA) és a teljesítmény állandóságát igazoló tanúsítvánnyal (COC: Certificate of Constancy of Performance); ezek együttesen teszik lehetővé a CE-jelölés kiadását vagy bármely más, az építési termékekről szóló rendelet szerinti egyéb igazolások kibocsátását.
Kövesse a Promatot a közösségi médiában: