Keresse meg a termékéhez tartozó környezetvédelmi terméknyilatkozatot (EPD)
Keresse meg a termékéhez tartozó környezetvédelmi terméknyilatkozatot (EPD)
Környezetvédelmi terméknyilatkozatot (EPD) kínálunk a Promat tűzgátló lezárásainak termékeihez. Ez a dokumentum bizonyítja, hogy termékeink fenntarthatóbbak és segít meggyőzni leendő ügyfeleinket arról, hogy a Promat terméke a tudatos választás.
Az EPD részletesen bemutatja termékeink környezeti hatásait a teljes életcikluson keresztül – az alapanyagok beszerzésétől és a gyártástól egészen a vevőhöz történő kiszállításig.
Az EPD dokumentumokat megtalálja weboldalunkon a dokumentáció fül alatt. Emellett összefoglaló lapokat is kínálunk, amelyek átlátható formában tartalmazzák a legfontosabb környezeti adatokat.
Kérdése van a tűzgátló lezárásokkal kapcsolatban? Itt vannak a válaszok.
Használhatók-e a tűzgátló lezársok termékei „magas hőmérsékletű tömítőanyagként”?
Bár a tűzgátló lezárásokat rendkívül magas hőmérsékleten tesztelik (jellemzően 1.000 °C felett), ezek a vizsgálatok megadott tűzhatás alatt zajlanak, azaz növekvő hőmérsékletű tűzgörbe szerint, legfeljebb 2–4 órán át. Ez azonban nem azonos a tartós, állandó magas hőmérsékletnek való kitettséggel, amelyet egyes ipari környezetek megkövetelnek.
A legtöbb tűzgátló lezárási rendszer –például a duzzadó (intumeszcens) anyagok vagy az endoterm bevonatok– már alacsonyabb hőmérsékleten (100–200 °C) is kémiai vagy fizikai átalakuláson mennek keresztül, emiatt nem alkalmasak magas hőmérsékletű tömítőanyagként való alkalmazásra.
Hogyan kell szakszerűen beépíteni a tűzgátló lágy lezárásokat (kőzetgyapot táblák bevonattal)?
A bevonatos túzgátló lezárásokat úgy tesztelik, hogy minden él le van zárva bevonattal és az illesztések is teljes mértékben ki vannak töltve. Az élzárás különösen fontos, mivel ez biztosítja a megfelelő tapadást az áttörés széle és a kitöltő anyag között, valamint megakadályozza a tűz és a füst átterjedését az esetleges nyitott felületeken keresztül.
Csak a gyűrűs hézagokat szabad tűzgátló akril réstömítő anyaggal lezárni – minden más hézagot a rendszer részét képező bevonattal kell kezelni.
Hol taláhatja meg a részletes beépítési útmutatót?
Látogasson el weboldalunkra, és töltse le a megfelelő alkalmazástechnikai útmutatót vagy oktató videót a Dokumentáció menüpont alatt.
Hogyan működik a tűzgátló lezárás?
A tűzszakaszolás célja, hogy megakadályozza a tűz és a forró füst átterjedését a szomszédos tűzszakaszokba, valamint biztonságos kiürítést tegyen lehetővé az épület többi részében. Ez azonban nem lehetséges, ha a tűzgátló szerkezeteken nyílások vagy hézagok találhatók, hiszen már a legkisebb nyílás is lehetővé teheti a füst vagy a lángok átterjedését a szomszédos tűzszakaszba.
A tűzgátló lezárási rendszerek az alábbi típusokra oszthatók:
Hő hatására habosodó (intumeszcens) rendszerek: ezeket általában olyan esetekben alkalmazzák, amikor a tűz hatására megolvadó vagy térfogatában csökkenő szerelvények (pl. műanyag tartalmú csövek) törik át tűzszakaszhatárt. Lineáris hézagtömítéseknél is használják.
Passzív rendszerek: elsősorban jó hővezetésű anyagok (pl. fém tartalmú szerelvények) átvezetésének hőszigetelő lezárására szolgálnak, valamint nagyobb nyílások tűzgátló lezárására is alkalmasak.
Kombinált rendszerek: különféle technológiák (pl. intumeszcens, hőszigetelő, hőelvonó /ablatív/ stb.) kombinációja, amelyeket speciális lezárásokhoz használnak.
Van beépített vízzel oltó (sprinkler) berendezésem. Szükség van-e tűzszakaszolásra és tűzgátló lezárásokra?
A beépített vízzel oltó berendezések az aktív tűzvédelem fontos elemei, céljuk a tűz megfékezése, bizonyos esetekben eloltása, nem pedig a tűz tűzszakaszon belül tartása. A beépített oltóberendezés nem akadályozza meg a füst vagy a mérgező gázok továbbterjedését tűz esetén.
A tűzgátló lezárások feladata ezzel szemben az, hogy a tüzet és a füstöt is a tűzzel érintett tűzszakaszon belül tartsák, megakadályozva azok átterjedését az építményszerkezetek áttörésein keresztül.
Milyen alapvető információkra van szükség a megfelelő tűzgátló lezárás kiválasztásához?
A megfelelő tűzgátló lezárás kiválasztásához az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:
A tűzszakaszhatárt képező szerkezet típusa: vasbeton, pórusbeton, falazott fal, szerelt (flexibilis) fal, CLT, szendvicspanel stb.
Építményszerkezet jellege: fal, födém vagy egyéb?
Elvárt tűzállósági teljesítmény: csak integritás (E) vagy integritás és hőszigetelés (EI)?
Áttörések jellege (furat vagy nagy keresztmetszet), mérete és darabszáma: mekkora a gyűrűs hézag szélessége?
Milyen épületgépészeti és/vagy villamos rendszerek haladnak át az áttörésen?
Egyedi kábelek, kábelkötegek, kábeltálcák, kábellétrák, kábelvédő csövek, kábelek műanyag vagy fém védőcsőben, éghető csövek (pl. PP, PE, PVC) hangleválasztó szigeteléssel vagy anélkül, hőszigeteléssel vagy anélkül, csőtoldással vagy anélkül, nem derékszögben átvezetett csövek, fémcsövek (pl. acél, réz), szigetelve vagy szigetelés nélkül, ötrétegű (MLC) csövek, a fenti szerelvények kombinációi.
Általános szabály, hogy minden áttörés- és szerelvénytípushoz más-más, egyedi tűzgátló lezárás szükséges. A fenti kérdések megválaszolása elengedhetetlen a szabványos és hatékony lezárás kiválasztásához.
Mi az az „intumeszcens?”
Az „intumeszcens” kifejezés olyan anyagokat jelöl, amelyek tűz vagy hő hatására megduzzadnak (felhabosodnak), térfogatuk megnő. Az intumeszcens anyagokat olyan szerelvényeknél alkalmazzuk, amelyek tűz esetén elégnek vagy megolvadnak, például műanyag csövek, alacsony olvadáspontú szigetelőanyagok vagy kábelek esetén.
Az intumeszcens anyagok akkor is hasznosak, ha az átvezetett szerelvény nem éghető, mivel kitöltik a szerelésből vagy anyaghibából eredő rések, hézagok nagy részét, ezzel is megakadályozva a füst és a láng átterjedését.
Fontos megkülönböztetni az intumeszcens anyagokat az endoterm anyagoktól, amelyek nem duzzadnak, a hőt kémiai reakcióval nyelik el (pl. vízleadással), így gátolják a tűz továbbterjedését.
Mi az az üres tűzgátló lezárás?
Tűzgátló lezárás, amelyet akkor alkalmaznak, ha egy meglévő áttörésen jelenleg nem halad át semmilyen villamos vezeték vagy cső, de azok későbbi telepítésére számítanak.
Mi az a flexibilis szerkezet?
Vízszintesen vagy függőlegesen szerelt térelhatároló tartószerkezet, amely falvázprofilokat vagy gerendákat tartalmaz, amelyek építőlap palánkolást kapnak és esetlegesen hőszigetelést is tartalmaznak.
Mi az az áttörés?
Az áttörés egy nyílás egy térelhatároló elemben, amelyen egy vagy több szerelvényt vezetnek keresztül.
Mi a tűzgátló lezárás (OTSZ definíció szerint tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszer)?
A tűzgátló-réskitöltő rendszer feladata egy (R)EI tűzállósági teljesítményű építményszerkezet tűzállósági teljesítményének fenntartása azokon a helyeken, ahol épületgépészeti vagy épületvillamossági szerelvények haladnák át, vagy ahol lehetőség van arra, hogy ilyen szerelvényeket fognak átvezetni.
Mit értünk a szerelvények tartója alatt?
Mechanikai támasz, amely kapcsok, kötések, függesztések, alátámasztások, létrák vagy tálcák formájában biztosítja az átvezetett szerelvények terhének hordozását. A szabványos tűzállósági vizsgálatok során meghatározzák a lezárás síkjától mért első (és bizonyos esetekben a második) tartó távolságát, amit a gyártói segédletek és az igazoló dokumentumok minden esetben tartalmaznak.
Mi az a szerelvény?
Kábel, kábelköteg, kábelvédő cső, kábeltálca, kábellétra, tokozott sín, épületgépészeti cső vagy csőköteg (szigeteléssel vagy anélkül), klímaberendezés vegyes kötege kábelből, kondenzvíz elvezető műanyag csőből és éghető szigetelésű rézcsövekből.
Miből áll a tűzgátló lezárás (a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszer)?
Olyan termékek kombinációja, amelyek a tűzállósági teljesítményű építményszerkezeteken átvezetett szerelvények körüli nyílások és hézagok tömítésére szolgálnak, hogy megakadályozzák a tűz és a füst tovaterjedését. Az építményszerkezet lehet fal, födém, aknafal, álmennyezet stb.
Miért kellene nagyobb figyelmet fordítanunk a tűzgátló lezárásokra?
A tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a szerelvények átvezetései általában a leggyengébb láncszemek az épületek tűzszakaszolásának láncolatában. Mindannyiunknak tisztában kell lennünk azzal, hogy az ilyen épületrészekben a tűz terjedésének legvalószínűbb veszélye ott jelentkezik, ahol a szerelvények áthatolnak a falakon vagy födémeken, vagy ahol a különálló elemek közötti rejtett üregek összekapcsolódnak. Sajnos a lezárások hiánya, a helytelen specifikáció és a helytelen kivitelezés sok nagy tűzesethez hozzájárult már mindenféle épületben, legyen az akár új, akár régi építésű, amelyek nem lettek volna ilyen pusztítóak, ha a tűzszakaszok falainak és födémeinek szerelvényátvezetései megfelelően le lettek volna zárva a tűz és füst terjedése ellen, illetve ha a lezárások megfelelően lettek volna specifikálva.
